A legkedvesebb és a legújabb könyveim mindig a kezem ügyében, az ágyam melletti polcon hevernek-zsúfolódnak. Tegnap pillanatnyi szeszélyemnek engedve Szepes Mária: A szerelem mágiája című, soványka, de tartalmában annál súlyosabb kötete került a kezembe. Kimondani is sok: majdnem 20 éve már, hogy megvásároltam és először belelapoztam... Kamaszkorunk játékával - kinyitom valahol és rábökök - fogtam bele most is az olvasásba, mert ez mindig hoz valami plusz szellemi izgalmat, tudniilik annak üzenete, jelentősége van, hogy hol nyílik ki egy könyv előttünk! Hát ez itt nyílt:
„Soha ne fukarkodjunk kedves, dícsérő szavakkal, ha partnerünk valóban rászolgál, vagy önmagának bizonyságul igényli. A biztató, vigasztaló, elismerő szavak igazán nem kerülnek pénzbe, s annyi energiába sem, mint az ingerült, barátságtalan jelzők, indulatszavak elgondolása. A jó szóvarázs több irányban indít el építő tendenciákat; szimpátiamagokat ültet el, érdeklődés- és hálaáramot kapcsol be, barátságkontaktust teremt. S mint minden akciónk, ez is töltése szerint gyümölcsözik számunkra.”
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése